A műhelyt alapító és annak nagy hírnevet szerző
Sárdi János kékfestő mester (1920-2017)
a népművészet mestere
A mohácsi születésű, de magát mindig Nagynyárádinak valló mester Bólyon tanulta a kékfestő
szakmát, majd Újpesten képezte tovább magát. A saját műhelyét 1948-ban alapította és
fejlesztette folyamatosan. Műhelyében a kékfestés minden művelete elvégezhető a hagyományos
indigós festés, és a ma ismertebb indantrén festés is. A kékfestéshez elengedhetetlen mintadúc
állományát is éveken keresztül gyarapította, részben vásárlással, részben saját maga által
készített darabokkal. A műhelyben feleségével együtt dolgoztak, de gyakran segítettek gyermekei,
unokái is. A hosszú ideig hátrányt jelentő önálló kisiparosként is megmaradt az iparos szakma
elkötelezettjének, amit később sok formában elismertek. Munkájával a falunak is hírnevet
szerzett, sok magyar és külföldi turista látogatta műhelyét és az évenként megrendezendő
Kékfestő fesztivál is hozzá kötődik. Számos kitüntetést kapott, a Nagynyárád Díszpolgára címre
nagyon büszke volt, de sok egyéb elismerésben is része volt Nívódíj, Művészeti díj, Népi
iparművész, a Népművészet mestere, Az év kézművese, Aranytű és a Magyar Érdemrend
Lovagkeresztje. Emlegette, hogy még egy kitüntetést fog kapni, azt „fentről” és fából lesz.
Sajnos ez is bekövetkezett, 2017. május elején 97 évesen elhunyt.
„Kékfestőnek lenni Isten áldása” mondás származik tőle, amit teljes szívvel úgy
is gondolt, munkáiban az igényesség, a szakmaszeretet, a páratlan tudás és a szakmai
elhivatottság tükröződik. Emberszeretetével, nyíltságával és humorával mindenkit megnyert.
Szívesen mesélt a vendégeinek a szakmáról, magáról, a családjáról és mindenkit meg is tudott
nevettetni a látogatása közben. Háza, műhelye ma is megtekinthető, a szakma művelése a családban
folytatódik.
A Sárdi János által alapított műhely 1948 óta működik a községben. A kékfestés hagyományos módon indigóval, és a ma jobban elterjedt indantrén kékfestéssel is végezhető. Közel 500 db. nyomódúc fele kézi mintázásra, fele gépi mintázásra használható. A mintákkal felviszünk a vászonra különböző formákat, ami a festés közben megvédi a festéktől. A festés után a mintaként felvitt réteget lemossuk és visszanyerjük a vászon eredeti színét. Magyarországon elsősorban pamut vásznat festenek, de lehet lenvásznat, selymet, de csak természetes anyagokat tudunk ezzel a technológiával festeni.
A műhely eszközeinek a zöme , mint a nyomódúcok, a mintázó gép (perrotin), keményítő gép és a kalander több, mint 100 évesek, ma is az eredeti állapotukban állnak a műhelyekben. A kékfestés a kihaló szakmák sorába került, de néhány műhely az országban még folytatja a mesterséget. 2015-ben felkerült a Szellemi Kulturális Örökségek Magyarországi Listájára. A kékfestő anyagokból ruhákat, lakástextileket és ajándéktárgyakat lehet készíteni. A foltvarrók, a viseletkészítők és a divattervezők is előszeretettel alkalmazzák a kollekcióikhoz a kékfestő vásznakat. A közeli borvidékek pincéihez, borászathoz, vendéglátáshoz szükséges textíliák készülnek. A műhely ismét élő, a család műveli tovább, fenntartva a kékfestés hagyományos eljárásait, kiszolgálva ezzel a helyi igényeket, turisztikai látványosságként is működik, fogad csoportokat és egyéni látogatókat is.
A közös a két eljárásban, hogy a gondosan előkészített, kifőzött vásznat mintadúcok segítségével megmintázzuk, a mintával felviszünk a vászonra többféle vegyszerből összekevert masszát(papot), ami a festés alatt megvédi az alapszínt. Végül ezt savas vízzel lemosva visszakapjuk a vászon eredeti színét a minta alatt. Ez jellemzően fehér, de lehet kék, sárga, zöld, narancssárga is. Festés után kikészítés, simítás, összehajtás, vagy méretre vágás következik.
Az indigós kékfestés hidegen, mártásos eljárással készül, fehér, kék, sárga, zöld, narancssárga, valamint fehér-kék, sárga-zöld mintával készíthető. A festés közben a vásznat egy keret (ráf) segítségével belemártjuk az indigós folyadékba, majd a levegőre kerülve az oxidációval kékül és kötődik a szálra. Minél többször ismételjük a mártást, annál sötétebbre festjük a vásznat. Az indigós kék színt a svábok matt, sötét színben viselték, ami meg is kapta a „svábkék” jelzőt. A végén savas vízzel lemossuk a mintát és alatta visszakapjuk a vászon eredeti színét. Mosás után meg kell szárítani, majd belocsolva, felhengerelve néhány óra alatt kisimul.
Az indantrén kékfestés egy előre elkészített festékkel és vegyszerekkel bekevert, 80fokra felmelegített tartályban történik. A festőkádon átvezetett vászon tartózkodási ideje és a festék töménysége befolyásolja a színt, de alapvetően a festék alapszíne adja a végleges színét a vászonnak. A festés után savas vízzel mossuk le a mintázatot és nyerjük vissza a vászon eredeti színét a minta alatt. A festés után a mosások kezelések történnek még, majd szárítás, keményítés és mángorlás következik.
Nagynyárádi Kékfestő Műhely
7784 Nagynyárád
Dózsa György u. 5.
Telefon: +36 69 374 142
Mobil: +36 20 243 6328
Email: kapcsolat@nagynyaradikekfesto.hu
Kapcsolattartó: Sárdi János
Mivel nem állandó az ott tartózkodás, előzetes időpont egyeztetés ajánlott. A látogatása a műhelynek ingyenes. A bemutatás magyar és német nyelven is lehetséges. A kis üzletben kékfestő anyagok, ajándéktárgyak vásárolhatók.